2010.07.24. 22:42, -IHM-
Kenusként a legjobbak között tartották számon a serdülők és az ifik között, ám a felnőttkorba lépve már nem érzett elég motivációt a lapátoláshoz. A zene felé vette az irányt, amit nem is bánt meg az Irigy Hónaljmirigy frontembere, Sipos Tomi. Tavaly nyáron azonban visszatért a vízi sportokhoz.
A Sponsor Wanted nevű csapat tagjaként indult több balatoni viadalon, a Kék szalagon esélyesként emlegették az egységet, végül az ötödik helyre futottak be. A seregszemle után örömhajókázásra indultak, ekkor csatlakozott a brigádhoz egy másik "mirigyes", Papp Feri. A zenésztárs közölte, ha mód nyílik rá, nyáron már Sipihez hasonlóan szeretne teljes értékű csapattag lenni.
- A zenekarból más egyelőre nem jelezte, hogy szeretne vitorlázni. Én mindig vonzódtam a vízhez, kilencévesen kezdtem kenuzni, nem is voltam ügyetlen, kétszeres serdülő, egyszeres ifi bajnok vagyok, egyesben és négyesben is nyertem. Nemzetközi versenyeken is indultam, de világversenyekre nem jutottam el. Mégsem ez volt az oka, hogy felnőttként nem éreztem motivációt, egyszerűen már nem érdekelt az egész. Következett a zene, a Mirigy tagja lettem kenus társammal, Varga Győzővel. Vele annak idején együtt szeltük a habokat. A bátyám, Sipos Peti által alapított Mirigybe amolyan gidaként, háttértáncosként kerültünk, később engedtek bennünket a mikrofonhoz.
A víztől nem szakadtam el teljesen, ha időm engedi, vízisízem és wakeboardozom az Omszki-tónál - a közelben, Pomázon élek -, illetve a Dunán. Nem versenyszerűen, hobbiszinten. A Sponsor Wantedben való bemutatkozásom előtt is ültem vitorlásban, igaz, annak nem volt köze a komoly sportteljesítményhez. Azok nem sporthajók voltak, hanem úszó konyhák, ahol a sütés, főzés, a nagy kajálások voltak hangsúlyosak.
Az énekes mosolyogva említi, amikor társa, Papp Feri először nyert bebocsátást a versenyhajóba, azonnal intenzív élményben volt része. A parttól nem messze haladtak Balatonfüred térségében, békésen fröccsözgettek a fedélzeten, amikor észrevették, hogy egy kisebb hajóosztály versenyzői rajthoz készülődnek. Viszont egyik vízi járműben nem volt legénység, körülötte úszkáltak meglehetősen elcsigázott, fáradt emberek. Ugyanis borultak.
- A bátyám, Peti is velünk volt, ő ugrott be elsőnek a vízbe, aztán mi is, kimentettük a bajban lévőket. Majd folytattuk utunkat, hazafelé, a kikötőbe tartva mi is borultunk, hirtelen nagyobb széllökést kaptunk, nem tudtuk kiülni a hajót, elakadt az iszapban és felborult. Komoly baja nem lett, szerencsére nekünk sem, mindössze a széljelzőnk tört le - mondja Sipos.
Amikor arról kérdezem, a poénjaira van szükség vagy a szaktudására, azt mondja, nem humorfelelősnek érkezett, szeretne hasznos csapattagként hozzátenni az eredményekhez, reméli, nem hátráltatja a brigádot. Tizenöten vannak a hajóban, nem titkolja, a vitorlázáshoz túl sokat nem ért, egy év kevés, hogy valaki profivá váljon, de ha megkérik, hogy az adott kötelet húzza meg, gond nélkül képes megfelelni az elvárásoknak.
A tavalyi évadnyitó regattán mutatkozott be, rögtön győzelemmel, s a folytatásban sem volt gond az eredményességgel. Büszkén teszi hozzá, a folytatásban is jobbára az élen végeztek. Az edzéseket nemrég kezdték el, eddig Balatonfűzfőn parkolt a hajó, az idei szezon kezdetére azonban átkerül a füredi kikötőbe, az lesz az ott- hona. Sipi, valamint Papp Feri is igyekszik úgy alakítani a programját, hogy részt vehessenek a komolyabb viadalokon, ám abban megegyeztek a legénység tagjaival: a zene- kar az első, ha fellépésük van, a vizes erőpróbákon a társaknak nélkülük kell boldogulniuk.
- Amikor két éve belefogtam a terepralizásba, tudattam a négykerekű jármű személyzetével, hogy csak akkor tudok jönni, ha a Mirigynek nincs bulija. Nekem a koncertek az elsődlegesek, minden más utána következik. 2007 őszén részt vettünk a Marokkó-ralin, amit nem tudtunk befejezni, a negyedik napon kiestünk, mert összetört az autó. Pár hónappal később, 2008 januárjában kiutaztunk a portugál fővárosba, a Lisszabon Dakar rajtjára, ám a viadal a terrorfenyegetettség miatt végül nem indult el. A Dakar szervezői nem sokkal később életre hívták a Central European Rallyt, amelyen negyvenöt kamion közül a tizenhetedik helyen végeztünk.
Az év vége mindig a legerősebb a Mirigy életében, már az év elején elkezdték a készülődést a december 29-én sorra kerülő budapesti nagykoncertre. Akkor lesz húszéves a zenekar, amely 1990 szilveszterén, egy házibuli kapcsán alakult. A két évtizedes fennállást komoly bulival szeretnék megünnepelni.
Új lemezzel egyelőre nem rukkolnak ki. Várják a nyarat, amely mindig kitermel új slágereket, reményeik szerint az ősszel jelentkeznek majd valami különlegessel.
Tavaly lejárt szerződésüket a zenekart hosszú éveken át foglalkoztató kereskedelmi tévé nem újította meg, amit a zenekar tagjai nem is bánnak különösebben. Két, korábban leforgatott műsoruk a közeljövőben kerül adásba, ezzel elbúcsúznak a csatornától, amely összesen hetven, a Mirigyek által elkészített paródiát tűzött műsorára az utóbbi években.
Sipos Tomit sem viselte meg a szakítás, azt mondja, egyszer minden véget ér, s a búcsú mindig valami újnak a kezdete.
AJÁNLOM AZ OLDALT
